Visszatekintés az õszi szezonra

Honlapunk interjút készített Somogyi Krisztián mesterrel, ahol elsõsorban az õszi szezonról és a csapat jövõjérõl esett szó. Játékos-edzõnk ezen kívül beszámol a TV közvetítéseken szerzett tapasztalatairól, illetve élményeirõl is...

Második szezon, hogy az én irányításommal próbálja venni az akadályokat a csapat, amit megítélésem szerint részben erõn felül, részben átlag alatt teljesített. Többször megmutattuk tigriskarmainkat (Gödöllõ bajnoki, Szeged kupa), de helyenként csak árnyékai voltunk önmagunknak (Siklós, Abony elsõ mérkõzések). Több mérkõzést buktunk el tetemes elõnyrõl (Mezei Vill, Szentes), kiábrándító végjátékkal. Fennállásunk alatt ennyi döntetlent egy bajnokság alatt sem játszottunk, ami rávilágít arra, hogy hol a védekezésünk, hol a támadójátékunk nem elég hatékony. Az összképet nézve az átlagnál egy fokkal jobbat hoztunk, de jó néhány pont realizálásával adósak maradtunk.

A tavasz folyamán sikerült a nehézségeinken úrrá lenni, egy új csapat alapjait lerakni. Minden tiszteletem a játékosoké, hogy kitartottak és ilyen elszántsággal, elhivatottsággal tettek a CLUB-ért, mely így képes volt a fennmaradásra. Folyamatosan azon dolgozik a vezetõség, hogy anyagi bázisa is olyan erõs legyen, mint a csapat egysége. Jelenleg a versenyeztetésünk megoldott az önkormányzat és néhány szponzorunk révén, kiknek ezúton is köszönöm az áldozatos munkáját. Mostani helyzetünk stabilnak mondható, de továbbra is az egyik legkisebb költségvetésű egyesület vagyunk. E tekintetben óriási eredmény, hogy csakúgy, mint tavasszal, idén is versenyben vagyunk a rájátszást jelentõ helyek egyikéért.

Már a tavasz kapcsán is elmondtam, senkit sem szeretnék elmarasztalni a teljesítménye miatt, hiszen továbbra is csak köszönhetek a játékosoknak, mert õk jelenleg csak adnak az egyesületnek. Mégis csak furcsán venné ki magát, ha számon kérném: miért csak ennyit adsz? Természetesen egymást között értékelem a történteket, ki miben hibázott,miben lehetne fejlõdnie, de úgy gondolom ez mindaddig csak ránk tartozik, amíg nem leszünk félprofi, vagy profi csapat. Az minden esetre szívmelengetõ, hogy Németh Peti ilyen rövid idõ alatt, meghatározó személyiségévé vált a kispályás labdarúgásnak.

Letettem egy listát a vezetõség asztalára, lassan idõszerű lenne külföldrõl megerõsíteni a gárdát, elsõsorban a brazil Falcaora ill. az olasz Bacarora gondoltam.Viccet félretéve remélhetõleg a játékosállományunk nem változik, maximum újabb fiatal titánok feltűnése várható.

Egyfelõl örülök, hogy megismerhetem az élõ TV műsorok világát, másfelõl pedig megtisztelõ a feladat, hogy gondolataimmal,észrevételeimmel emelhetem vagy ronthatom - kinek megítélése szerint - a közvetítések színvonalát. Egyébként az, hogy a TV folyamatosan jelen van és beszámol a sportág minden eseményérõl egy új dimenzióba helyezi a futsalt, hazánkban. Az látszik, hogy a nyilvánosság bevonása jótékony hatással lehet a sportágra, remélhetõleg sikerül maradéktalanul kiaknázni a benne rejlõ lehetõségeket. Szükség lenne új szereplõk belépésére, a meglévõ bázis kiszélesítésére, mert bizony a nemzetközi szint, csak komoly erõfeszítések árán tartható. Évek óta ugyanazok a játékosok képviselik hazánkat az európai porondon, elõbb-utóbb felerõsödik a generációváltás szükségessége, de félõ, ha most nem tesszük meg a megfelelõ lépéseket, komoly krízishelyzet alakulhat ki. Amíg nálunk csak lelkes amatõrökként tevékenykednek a játékosok, addig külföldön már rég profi szinten zajlanak a dolgok, s nem csak a nyugati országokban, hanem már bizony keleten is.

Egy kiegyensúlyozottabb teljesítményt mindenféleképpen. Szeretném, ha a hátterünk tovább erõsödne, újabb szimpatizánsokat tudnánk magunk mellé állítani, hogy a terveinket képesek legyünk megvalósítani, ne csak álmodozzunk róluk.
- Kalapiczky -